HIV vírus panel

 

A HIV (Human Immunodeficiency Virus, magyarul emberi immunhiány-előidéző vírus) egy embert fertőző vírus, az AIDS nevű betegség kórokozója. A retrovírusok közé tartozik, és az emberi szervezetet a fertőzésektől óvó immunrendszert támadja meg, azt évek alatt elpusztítva, védtelenné téve a szervezetet más betegségekkel szemben.

A vírus elleni védekezés rendkívül nehéz, hiszen a vírus fent említett enzimje számos hibát ejt, ezeket a hibákat pedig semmilyen mechanizmus sem javítja ki. Így a folyamatosan kialakuló variációk nagy száma miatt hatékony, a vírust véglegesen eltüntető terápiával jelenleg nem rendelkezünk.

Típusai:

• HIV-1 – a leginkább elterjedt, a csimpánzokról terjedt át az emberre a 20. század elején
• HIV-2 – Nyugat-Afrikában gyakori; kevésbé patogén.

A vírus egy bizonyos fajta fehérvérsejtet támad meg. A vírus behatol a CD4+ gazdasejtbe, beilleszti saját génjeit annak DNS-ébe, és így arra használja, hogy újabb vírusokat termeljen, amelyek megfertőzik a többi sejtet. A CD4+ gazdasejtek végül elpusztulnak. Ahogy a szervezet CD4+ sejtszáma csökken, az emberi test egyre kevésbé képes harcolni a betegségekkel szemben. Végül a CD4+ sejtszám eléri azt a kritikus szintet, amelyet szerzett immunhiányos tünet-együttesnek, vagyis AIDS–nek (Acquired Immune Deficiency Syndrome) nevezünk.

A fertőzés emberről emberre terjedésének sokféle lehetősége van. A fertőzés átvitele a fertőzött egyén testnedveivel, váladékaival (ondó, vér, hüvelyváladék, anyatej) történhet a vírustartalmú sejteknek és a szabad vírusoknak a bejuttatása révén. A fertőzés megtörténhet homo- vagy heteroszexuális nemi érintkezés, vér és vérkészítmények adása, vérrel szennyezett tűk, fecskendők használata, sérült bőr, illetve nyálkahártya fertőzött testnedvvel történő érintkezése, szervátültetés, szövetátültetés, mesterséges megtermékenyítés, perinatalis, anyáról magzatra ill. újszülöttre történő átvitel kapcsán. A fertőzés átvitelének valószínűsége e különböző átviteli módok esetén nagyon eltérő lehet.

A HIV-fertőzöttség laboratóriumi diagnosztikája két lépcsőből áll:

• Ellenanyag-vizsgálat: ez az első szűrés. Ekkor a vérmintát abból a szempontból vizsgálják, hogy tartalmaz-e olyan ellenanyagot, antitestet, amit a szervezet a HIV ellen termel (6-8 hét kimutathatósági idő). Ezek a tesztek azonban túlságosan is érzékenyek, több minden befolyásolja, okozhatja, hogy reaktívak, vagyis jelzik az antitestek jelenlétét. (A teszteket azért így állították be, hogy véletlenül se fordulhasson elő, hogy egy fertőzött vér „átcsúszik” negatívként: a teszt érzékenysége tehát magas.)
• Csak ezek a reaktív (rossz szóhasználattal pozitívnak nevezett) vérminták kerülnek a második lépcsőt jelentő, igazoló vizsgálatra, ahol már csak a HIV-re jellemző „alkatrészeket” keresnek.

A kért vizsgálatot térítés ellenében vállalom, amelyek díjairól az árak menüpontban tájékozódhat.

Amennyiben további kérdése van a vizsgálat elvégzésével összefüggésben, kérem, vegye fel velem a kapcsolatot.